Fizetési feltételek

 

A fizetési feltételek, a vevő fizetési teljesítésének összetevői a külkereskedelmi szerződésben:

  • Pénznem
  • Forma (fizetés eszköze)
  • Mikor ( fizetési határidő)
  • Hol ( fizetés helye)
  • Milyen okmányok ellenében
  • Mód ( fizetés módja)

A fizetési feltétel mindkét fél számára jelentős mert,

  • Bizonyos fokig kikényszerítheti a szerződés teljesítését
  • Kapcsolatban van az eszközlekötéssel
  • Befolyásolja a likviditást
  • Megfelelő megválasztásával bizonyos kockázatok kiküszöbölhetőek, illetve megoszthatóak
  • Költségeket eredményez
  • Befolyásolja az ügylet árát

 

A fizetés eszköze

 

a külkerben a fizetés eszköze lehet:

  • kp
  • számlapénz (bankátutalás)
  • csekk
  • váltó
  • áru

 

készpénzes és készpénz nélküli fizetési formák

 

általánosnak mondható a külkereskedelemben a készpénz nélküli fizetési formák, a devizák használata. A készpénzfizetés ritka

Valuta: valamely ország törvényes fizetőeszköze külföldi forgalomban

Deviza: valutára szóló követelés, értékpapírban vagy számlakövetelés formájában megtestesülő követelés.

A fizetés fontos eleme a valutanemről szóló megállapodás, hiszen ez határozza meg a szerződéből eredő követelés és tartozás pénznemétà értékállóságát és árfolyamkockázatát

  • Bankátutalás (bank transfer)

 

Def: Olyan bankmegbízás, mely keretében az adós, mint megbízó ( a vevő ) utasítja bankját, hogy számlájára terhére a kedvezményezettnek ( eladó ) meghatározott összeget fizessen ki. A számlaterhelésről és számlajóváírásról a bank az ügyfeleket haladéktalanul értesíti.

Konverzió, ha a fizetés pénzneme eltér a számlavezetés pénznemétől, ilyenkor a fizetési összegét eladási devizaárfolyamon váltja át a kötelezett számlájának pénznemére (terheli), illetve vételi árfolyamon a jogosult számlájának pénznemére (írja jóvá)

Megvalósulási formái:

    • Levél
    • Távirat vagy telex
    • Elektronikus üzenetváltás (pl. SWIFT)
    • Bankári váltó
    • Bankcsekk

 

  • A váltó ( bill of exchange )

A váltó nagy előnye a banki leszámítoltatás lehetősége, váltófedezet mellett nyújtott hitelből származó határidős követelés lejárat előtt finanszírozható.

Def: határidős, feltételhez nem kötött fizetési meghagyást (felszólítást) vagy fizetési kötelezettségvállalást (ígéretet) tartalmazó, törvényben előírt kellékekkel ellátott értékpapír.

 Hiteleszközként és hitelbiztosításként funkcionál:

            A váltó határidős követelést testesít meg, kiállítására hitelezéskor kerül sor. Használatával lehetővé válik, hogy a hitelnyújtásból származó követelés érvényesítése a lejáratkor megfelelően biztosított legyen. Kereskedelmi (áru-) hitelekben is alkalmazható,

mint hitelbiztosíték.

 

Befektetési és fizetési eszköz

Mivel a váltó átruházható és az átruházással a tulajdonos kötelezettségeit kiegyenlíti.

Előnyei:

            Csökkenti a forgalom kp-szükségletét

            Nemzetközileg egységesen szabályozott

            A benne foglalt követelés behajtása a váltójogi szabályok miatt viszonylag biztosított.

            Olyan határídős követelés, mely esedékesség előtt is pénzé tehető ( likvid)

A váltóügylet lebonyolításának résztvevői

  • a kibocsátó, a váltó kiállítója, aki a maga nevében fizetést ígér, vagy egy másik személyt szólít fel fizetésre (intézvényező)
  • a kedvezményezett, akinek a rendeletére a fizetést teljesíteni kell (rendelvényes, intézvényes)
  • a címzett vagy intézvényezett (később elfogadó), a kibocsátó által a váltón fizetésre kötelezett személy.

Továbbá szó lehet még:

  • az átruházó (forgató), mint váltótulajdonos váltókövetelését forgatás útján átruházza,
  • új váltókedvezményezett (forgatmányos), a váltó új tulajdonosa, akire a váltót átruházták,
  • váltókezes: aki a váltón külön záradékban kezességet vállal a kibocsátóért, elfogadóért, átruházóért; a kezes aláírásával ellátott váltó az avalváltó.

 

Fajtái:

fizetésre kötelezet (intézvényezett) szerint:

  • Idegen váltó: fizetési meghagyás ( felszólítás ). A kibocsátó felszólít egy személyt, hogy meghatározott helyen és időben, illetve meghatározott személynek (vagy a bemutatónak, váltóbirtokosnak, kedvezményezettnek.) fizesse ki a váltóban szereplő összeget.

  • Saját váltó: fizetési kötelezettségvállalás (ígéret). A kiállító írásbeli kötelezettsége a fent említett tartalommal.
  • intézvényezett saját váltó: melynél a kiállító és az intézvényezett egy személy, akkor használják, ha a fizetés a kiállítási helytől különbözőhelyen teljesítendő (jogilag az idegen váltó szabályai érvényesek rá);
  • saját rendeletre szóló idegen váltó: amelynél a kibocsátó és a rendelvényes egy személy;
  • bizományi váltó: amelynél a kibocsátó a saját nevében, de megbízója számlájára állítja ki a váltót.

Kiállítás és kifizetés helye szerint

  • Külföldi
  • Belföldi

Lejárat, fizetés esedékessége szerint:

  • Határozott napra szóló
  • Látra szóló (megtekintésre) (egy éven belül)
  • A lát (megtekintés) után bizonyos időre szóló

A váltó alkalmazásai:(Ha az exportőr teljesítése)

  • Az importőr saját váltót állít ki az exportőr javára
  • Az importőr kiállít egy idegen váltót, melyben egy másik ügyletének adósát szólítja fel a fizetésre az exportőr javára.
  • Az exportőr kiállít egy saját rendeletre szóló idegen váltót.
  • Az importőr egy javára szóló váltót az exportőrrel elfogadtat.

 

Törvényes kellékek: az olyan fizetési meghagyás vagy kötelezettség amelyből valamely törvényes kellék hiányzik, nem váltó! A Genfi Egyezmény Egységes Váltótörvénye az alapja

  1. A váltó szó az okirat szövegében.
  2. Határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás ( számmal és betűvel, kamatkikötés csak a látra szóló váltó esetén.)
  3. A fizetésre kötelezett neve  ( kötelezett, címzett, intézvényezett)
  4. Az esedékesség:

¨      Megtekintésre (látra) (egy éven belül)

¨      Megtekintés (lát) után bizonyos időre

¨      Kelet után bizonyos időre

¨      Határozott napra

A látra szóló váltó: az a váltó melynél az esedékesség nincs megjelölve.

  1. A fizetés helye ( ha nincs, akkor a címzett telephelye)
  2. Annak a neve, akinek a részére fizetést teljesíteni kell (rendelvényes, intézvényes, kedvezményezett)
  3. A váltó kibocsátásának napja és helye.
  4. A kibocsátó illetve kiállító aláírása.

A saját váltónak nincs címzettje,, mivel a kibocsátó maga vállal felelősséget a fizetésre.

Váltózáradékok:

  • Rendeleti záradék: A “vagy rendeletére” kifejezés a kedvezményezett neve mellett szerepelhet, udvariassági formula, e nélkül is forgatható a váltó.
  • Negatív rendeleti záradék: a “de nem rendeletére” kifejezés a kedvezményezett neve mellett azt jelenti, hogy a kibocsátó megtiltja a váltó forgatás útján történő átruházását. Átruházás ilyenkor engedményezői nyilatkozattal.
  • Effektivitási záradék: arra utal, hogy a váltó összegét a kiállítás pénznemében kell kifizetni. E kikötés hiányában a váltóadósnak joga van a váltó összegét a fizetési hely szerinti hivatalos pénznemben kifizetni.
  • Értesítési záradék: a kibocsátónak kötelessége, hogy a váltó kibocsátásáról a címzettet értesítse
  • Fedezeti záradék: a fedezet annak a kötelezettségvállalásnak az ellenértéke, amelyet a címzett a váltóval vállal.
  • Váltó száma: a váltót több azonos példányban is kiállíthatják. Minden eredeti példány külön-külön is értékpapír. Az egyik eredeti számozott példányra teljesített fizetéssel a többi számozott példány érvényét veszti.

A váltó átruházás (FORGATÁS): a váltó olyan forgatható értékpapír, mely megtestesíti a benne lévő követelést, mely követelés csak az értékpapír ellenében érvényesíthető. A váltót a kedvezményezett átruházhatja ( lemondhat váltóból eredő jogaiból más javára). A váltóátruházás forgatmány (hátirat) útján történik, mely egy a váltó hátára írt nyilatkozat. Tartalma:

  • Az átruházó aláírása ( forgató)
  • Az új kedvezményezett megnevezése ( forgatmányos) ( nem kötelező)

A forgatmány típusai:

  • Teljes forgatmány ( megnevezi a forgatmányost is)
  • Üres forgatmány ( csak a forgató aláírása)

Továbbadható teljes vagy üres forgatmánnyal, de anélkül is, hogy bármit ráírna. Tulajdonosa a váltó bemutatója.

  • Meghatalmazó / inkasszó-forgatmány

A váltó birtokos követelését egy meghatalmazottja (bank) érvényesítheti. A beszedett összeg a váltóbirtokost illeti meg.

Minden váltó forgatható, de ez meg is tiltható a negatív rendeleti záradékkal, ekkor már csak engedményezés útján ruházható át. Ilyenkor fizetési eszköz a váltó, a váltóbirtokos úgy rendezi tartozását, hogy átengedi a váltókövetelését a hitelezőjének.

 

A váltókövetelés érvényesítése:

 

a váltóbirtokos köteles az érvényesítés érdekében a váltót fizetés végett bemutatni a benne meghatározott helyen és időben a címzettnél vagy kiállítónál.

Az idegen váltó címzettje csak akkor válik ténylegesen adóssá, ha a váltót elfogadta, tehát aláírta. Az esedékesség végén a címzett megtagadhatja a fizetést, de ilyenkor nem válik érvénytelenné a váltó.

 

Váltóadósok

A váltónak annyi adósa van, ahányan azt aláírták ( egyenes és megtérítési adósok). Kötelességük egyetemleges, tehát a váltó tulajdonos óvás után váltópert indíthat az egyenes és a megtérítési adósok bármelyike ellen.

Óvás, óvatolás

Egyenes adós: az idegen váltó elfogadója és a saját váltó kiállítója

Megtérítési adósok: váltóátruházók és idegen váltó esetén a kibocsátó is, akik ellen a váltó birtokos az egyenes adós nem fizetése esetén megtérítési igényt érvényesíthet.

A fizetés elmaradásának igazolása az óvás, melynek elmulasztása a megtérítési igény elvesztését eredményezi.

 

Leszámítolás

a váltóbirtokos esedékesség előtt váltóleszámítolás útján juthat pénzhez, mely tevékenységgel bankok foglalkoznak. Ilyenkor a bank visszkereseti jogát fenntartva megelőlegezi a váltót, de nem a névértékét fizeti, hanem az esedékességig felszámított leszámítoltatási kamatlábbal csökkentett összeget. A váltót az ügyfél a bankra forgatja, aki esedékességkor a teljes összeget követeli a címzettől.

  • Csekk (CHEQUE)

 

A pénz fizikai mozgása nélkül (kp helyettesítő)  valósul meg a fizetés csekk kiállítása esetén is. A csekk kibocsátó (vevő), a csekk kiállításával utasítja bankját, hogy a csekk bemutatójának fizesse kis a csekken szereplő összeget a számláján ( folyó vagy csekk) lévő követelés terhére. A csekk értékpapír, mely forgatható (átruházható).

Hátránya az eladó számára,  hogy az eladó banknál kell beváltani a csekket, mely idő- és költségigényes, illetve olykor fedezet hiányában kifizetetlen marad.

 

Def: megtekintéskor esedékes, bankra címzett fizetési felszólítást tartalmazó, törvényben előírt kellékeket tartalmazó és forgatható értékpapír.

Lényeges különbsége az idegen váltótól, hogy a váltó határidős követelés a csekk pedig mindig megtekintésre szól.

Fő funkciója a készpénzkiemelés a fizetési forgalomból. ( kp helyettesítő)

Mindig a fizető állítja ki, de mindig a bankját (címzett) szólítja fel fizetésre, melynél a számlakövetelése áll.

 

Csekkjog ( 1931. Genf, Csekkjogi Egyezmények)

Számos állam köztük Mo. is elfogadta, ezekben az országokban egységes csekkjogi törvény hatályos.

 

Az Egységes Csekktörvényen alapulnak alábbiak:

 

  • Törvényes kellékek

a csekket  törvényes kellékekkel kell kiállítani, hiánya érvénytelenné teszi azt.

A csekk törvényes kellékei:

  1. A csekk elnevezés az okirat szövegében a kiállítás nyelvén
  2. A határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás
  3. A fizetésre kötelezett neve (címzettàbank)
  4. A fizetési hely megjelölése ( hiánya esetén a címzett neve mellett feltüntetett hely)
  5. A kiállítás ideje és helye ( a hely hiánya esetén… ua.)
  6. A kibocsátó aláírása

  • A csekk kiállítása: akárcsak a váltó, a csekk is kiállítható:
      • Rendeletre: kedvezményezett nevének a feltüntetése, mellette a „rendeletére” záradék ( nem kötelező, udvariassági forma )
      • Névre: kedvezményezett nevének feltüntetésével, de a „rendeletére” záradék nélkül.
      • Bemutatóra ( a váltó nem ): a kedvezményezett neve nélkül vagy a „bemutatóra” záradékkal.
  • A csekkátruházás: a csekk forgatmány útján átruházható értékpapír.
    •  A rendeletre szóló csekk „rendeletére” záradékkal vagy anélkül is átruházható
    • Ha a névre szóló csekk „negatív rendeleti záradék”-kal van kiegészítve, akkor csak engedéllyel forgatható
    • A bemutatóra szóló csekk puszta átadással is átruházható.
  • Bemutatás fizetés végett:törvényben meghatározott határidőn kell fizetésre a banknál bemutatni. A határidő lehet:
    • 8 nap: fizetés kibocsátás egy országban
    • 20 nap: más ország de azonos földrész
    • 70 nap: különböző földrész

Ha az időben bemutatott csekket nem fizetik ki, akkor csekkbirtokos megtérítési igényt érvényesíthet a csekkátruházók és kibocsátók ellen. A csekk kötelezettek egyetemlegesen felelősek a csekkbirtokossal szemben. A megtérítés feltétele a nemfizetés igazolása óvással vagy a címzett csekkre írt nyilatkozatával.

Csekkfajták:

  • Készpénz csekk:  a bank pénztárában fizetendő
  • Zsírócsekk/elszámolási csekk: a készpénzben történő kifizetés megtiltása („ ” átlósan)
  • Keresztezett csekk:a címzett bank csak banknak fizethet. Angliában honos. (párhuzamos vonallal thúzva)
    • Különleges keresztezés: konkrét bank megnevezve
    • Egyszerű keresztezés: bármelyik banknak
    • Bankcsekk: bank bocsátja ki egy vele kapcsolatban lévő bankra címezve.(biztonságos)
    • Utazási csekk: sajátos bankcsekk, különböző címletekben állítják elő. A csekktulajdonos vásárolja meg saját számlája terhére külföldi kiadásaik fedezésére. Kp helyettesítő, sok helyen közvetlenül lehet vele fizetni, és pénzre váltható. Néhány kivételtől eltekintve a világon bárhol időkorlát nélkül beváltható. Ha rajta van a kibocsátás kelte, akkor onnantól számítva 1 évig érvényes. Elvesztése esetén teljes összegű kártérítésben részesül a tulajdonos. Biztonsági kelléke a biztonsági aláírás.

  • Az áru, mint a fizetés eszköze (barter-ügylet)

Devizahiány vagy más okokból olykor nehézkes a külföldi vásárlás, ilyenkor megoldást jelenthet a pénz mellőzésével lebonyolított közvetlen árucsere. Ilyenkor az áruszállítást ellentételező csereáru a tartozás kiegyenlítésének eszközére szolgál.

 

A fizetés ideje

 

a szerződés tárgyának átadása és az ellenérték kifizetése esedékesség szerint 3 módon történhet. Fizetési idők:

  • előre- vagy előleg fizetés
  • egyidejű vagy készpénzfizetés
  • halasztott fizetés

 

kereskedelmi (áru-) hitel: az első és harmadik esetben hitelnyújtásra kerül sor az adásvételi szerződés során.

  • Előre fizetésnél a vevő nyújt hitelt az eladónakà árcsökkenést eredményez
  • Halasztott fizetésnél az eladó nyújt hitelt a vevőnekà árnövekedést eredményez

A kereskedelmi hitelek, mint minden más hitel lehetnek rövid-, közép- és hosszú-lejáratúak, mely időtávok meghatározóak a hitel-adós számára a kamat-terhek viszonylatában.

A kereskedelmi hitel nagyságát meghatározó tényezők:

  • A hitel futamidő hossza
  • A hitelnyújtás kockázatai
  • A bankhitelek kamatszintje

 

A fizetés helye

 

A partnerek teljesítése térben és időben is elválhat egymástól. A fuvarparitások témában a teljesítésről már szól volt, az eladó teljesítése után kerül sor a vevő fizetésére az eladó-, a vevő,- vagy harmadik országban. A szerződésben a fizetés helye egyértelműen meghatározásra kerül. Ha nincs kikötés, akkor a fizetési mód utal a fizetés helyére.

  • Átutalás – bankok közt, jogosult számláján
  • Akkreditív – a teljesítő bank helye
  • Váltó – címzett telephelye vagy megnevezett hely